Gyermekkorom legszebb emlékei közé tartozik az, amikor megvettem sárga kazettás, „piacos” Nintendo-mat. Arra sajnos már nem emlékszem, hogy mi volt a gépnek a neve, de imádtam és valahol még mind a mai napig megvan a szüleimnél. Mennyire szerettem kijárni a bolhapiacra és mazsolázni a kazetták között. Aztán jött az infó, hogy olcsóbban is meg lehet szerezni őket. Valahol volt egy hely, ahol a nyákot olcsóbban meg lehetett vásárolni és csak bele kellett eszkábálni a kis kazetta formájú dobozába. Felejthetetlen élmények voltak.
Annál is inkább lepődtem meg azon, amikor megláttam ezt a kis kézi konzolt, amit úgy hirdettek, hogy színes LCD kijelzővel rendelkezik és 268 darab játék van rajta (a játékok teljes listáját itt nézheted meg). Gondolatban már vissza is tértem 25 évvel korábbra, amikor a 20, 50 és 100 in 1 kazettákat lehetett beszerezni, persze akkor javarészt csak pár játék volt rajtuk, de vagy hússzor feltéve a kazettára. Aztán kicsit utána olvastam és kiderült, hogy az elsőre átverés szagú dolog valóban igaz és tényleg egy kisméretű, LCD-vel szerelt kézi konzolt kapunk, amin tényleg 268 játék van és mindezt 6.99$-ért tudja, azaz 1.800 forintért. Vannak pillanatok, amikor az ember nem gondolkodik el azon, hogy megvegye-e az adott terméket vagy sem. Ez pont ilyen alkalom volt.
Kicsomagolás
A csomag hozta a gyermekkorom „gagyi” játék élményét, legalábbis külsőre. De ez egyáltalán nem baj, hiszen pont erre vágytam a konzollal is, hogy megint átélhessem a régi élményeket. A játék egy átlátszó műanyag tartóban volt, természetesen egy csomó kínai írásjellel és karakterekkel tarkított színes-szagos pakkban. Azt azért el kell mondjam, hogy amikor átvettem a postán a borítékot, amiben a játék volt, még ott a hölgy előtt kibontottam, mert egyáltalán nem hittem el, hogy nem csak egy üres buborékfóliás csomagot kaptam, benne egy nem nyert kártyával, hanem valóban benne volt a kis kütyü. Hazaérve, azonnal nekiálltam, hogy megszabadítsam a csomagolástól.
Nem sok információt kapunk a kis gépről, csupán annyit, hogy HKB-502 művésznévre hallgat. A kis konzol egy az egyben ugyanaz, mint amiket a TomTop oldalán láttam. Tudtam, de elhinni még akkor sem hittem, amíg be nem kapcsoltam, hogy ezt az eszközt tényleg kihozták 7$-ból. Nem tudom mennyi az anyagköltsége egy ilyen kütyünek, de, hogy ezért az árért tuti veszek még párat a barátoknak, hadd nevessenek, az tuti!
A konzol mérete 21.3 x 9.8 x 4.7 centiméter. Elem nélkül 100 grammot nyom. Igen elem, mert három darab ceruzaelemet kell beletegyünk. Ezek nem képezik a csomag részét, ez nincs benne a vicces 7$-ba. A hátlapot négy csavar tartja, azt is megbocsájtottam volna nekik, ha recseg, ropog, ahogyan annak egy olcsó kínai játéknak kell, de nem, hangtalanul tűri a csavargatást, nyomkodást.
Ha szemből nézzük. akkor baloldalt fent egy „Sound” feliratú gombot találunk, amivel két lépésben állíthatjuk a hangerőt, illetve le is némíthatjuk. Alatta a négy irányú navigációs gomb és a kör alakú „Start” gomb.
Jobboldalt az akciógombok, alattuk pedig a jó öreg „Reset” és egy másik gomb, amire még nem tudtam rájönni, hogy mire való, mert semmi sincs ráírva és nem is reagál semmire sem. A gombok nem akadnak, jó a nyomáspontjuk, de oldalirányba kicsit lötyögnek. A konzol felső részén egy elhúzható be/ki kapcsoló gomb található. Hátul a hangszóró és a három ceruzaelemet tartó ajtó. Ha nagyon menőnek érezzük magunkat, akkor akár még egy kulcstartót vagy szalagot is befűzhetünk az oldalához, hogy fokozza a retró élményt.
A nagy próba
Minden bekapcsoláskor először nyelvet kell választanunk, nem túl bonyolult, Kínai és Angol opciók közül választhatunk, utána már pörgethetjük is a játéklistát.
Játékokból 268 darabot kapunk, ami mai szemmel nézve nem rossz, de gyermekkoromban ezt el sem tudtam volna képzelni, hogy ilyen Kánaánnal lesz dolgom. A kedvenc Mario-n kívül találkozunk még itt Tennis, Pac-Man, Contra,F1 Race, Kung Fu, Bomber Man, Dig Dug, Star Force, Donkey Kong 3 és egyéb nyalánkságokkal, felsorolni is sok lenne, hogy mikkel állunk szemben.
Ezek a régi 8 bites játékok teljesen olyanok, mint anno a TV előtt ülve játszott társaik. Leszámítva azt, hogy most nem az óriás Videoton TV előtt gubbasztunk. Játékállást természetesen itt sem lehet menteni, hogy aztán másnap onnan folytathassuk, ahol abbahagytuk. De ez régen sem volt így, ott is meg kellett küzdeni minden egyes pályával, hogy aztán a játék végén legyőzhessük a fő gonoszt vagy mi érjünk elsőként a célba. Minden játék elején láthatjuk, hogy nem csak egy, hanem többjátékos mód is adott, de ezt mindegyik játékban inaktív, nem tudjuk azt kiválasztani, hiszen ez csak egy egyszemélyes konzol.
Mivel nem saját beépített akkumulátorral üzemel a kis gép, így három darab ceruzaelem hajtja meg, ami a gyári adatok szerint 2-4 óra játékra elegendő. Már egy ideje a kezeim között van és már túlléptem a 3 óra játékot, de még mindig tartja magát.
Nem kerül sokba és nem is szabad tőle sokat várni, hiszen messze van a Nintendo Switch, de még az Android-os játékokat futtató konzoloktól, telefonoktól is. Egyszerűen csak visszahozza az igazi gyerekkori élményeket. És ebben nagyon ott van a kis konzol, hiszen teljesen felesleges ide erős processzor, sok memória és hasonló dolgok, amikor a játékélményt nem ez határozza meg. Ebben pedig egyedülálló a kis 7$-os kézi konzol. Amin a legjobban meglepődtem, hogy elég sok fajta létezik belőle, van olyan is, amit már HDMI porton keresztül is a TV-hez csatlakoztathatunk. Megérte? Úgy gondolom igen, még sajnálom is, hogy nem többet vettem, mert mindenki az enyémet szeretné elorozni.
A kis 7$-os konzolt itt találod
És még a szállítás is ingyenes
Tetszett a cikk? Oszd meg, hogy az ismerőseid is tudjanak róla!
Ha tetszett a cikk, Like-old az oldalt
Oszd meg barátaiddal Facebookon, Pinteresten, Twitteren hogy még több ember olvashassa ezt a bejegyzést